Register  Login
Home » PR
 
News, Results, and Reports 2018 Minimize
30

Esti mese, tőlem, Nektek <3

Drágáim! Annyi mindent írnék, hogy azt sem tudom, hol kezdjem. Először is nagyon nagyon szépen köszönöm szépen, hogy ennyi idő után is velem voltatok, szurkoltatok, velem örültetek! Fura játékot játszik az élet, hihetetlen, hogy amikor már komolyan ahhoz a ponthoz érkezem, hogy letészem a lantot (motort), elém dob egy ilyen lehetőséget, hogy versenyezhetek Olaszországban. Elképesztő! :-)

Nagyon izgatott voltam, mert 2016 szeptembere nem mostanában volt, és itt nem csak a versenyzésről beszélek, hanem úgy amblokk az utolsó motorozásról, szóval képzelhetitek, mennyire nagyon vártam már! :-) Szokásos új pálya, új kategória - mit számít!?! Gyerünk, aztán majd lesz valahogy! Egy biztos, hogy én megteszek minden tőlem telhetőt. Két szabadedzés, két időmérő és egy 10 körös verseny várt rám a 2,5 km-es olasz pályán. Az első edzés kuka volt, mert amit kaptam motor kuplungja nem nagyon csúszott, de legalább motorozhatatlan volt a felső fordulatszámtartományban- :-D Ha másra nem is volt jó, legalább a pályát tanultam, és bemozgattam berozsdásodott tagjaim. Nabumm, később kaptam egy másik 400-as "zöldséget".

A következő két edzésen folyamatosan javítottam az időmön - még szép -, de az első kvali után ez 13-ból a 13. helyre volt elég... Mondanom sem kell, ez a maximalista sportolói lelkem hogy megviselte... Ettől az egytől tartottam picit, hogy ha lesz ilyen szitu, hogyan tudom majd kezelni. Hát rosszul. Legalábbis első körön. Majd a másodikon is. Aztán nagyjából csak sikerült rendezni a gondolataim, hogy a másfél év az másfél év, és a többi, plusz a másik 12 csukott szemmel is ismeri a pályát is, meg a motort is, egyszóval akárhogy is legyen, a lényeg, hogy kimotorozzam azt, ami bennem van, ne legyen szájhúzás a végén. Ezen felül az is nagy segítség volt, hogy jelen volt Kevin Manfredi, aki terelgetett bennünket a helyes irányba. Átbeszéltük vele a pálya kulcsfontosságú részeit, hol tudnék még sokat javítani, mire figyeljek oda. Sok hasznos tanáccsal látott el, ami a ma reggeli időmérőn meg is látszott, még 2 mp-t sikerült javítanom, de ez így is csak a 13. rajtkockába volt elég. Ejjjj! Oké, hogy effektív nem voltak elvárások, de azért mégis...

Nem baj, majd a rajt! Jól sikerült elkapni, ugyanis egy sort lerajtoltam, aztán kezdődött az adok-kapok. Élvezetes 10 kör, amit végigmeccseztünk. Gyakorlatilag végig a 11. helyen motoroztam, de tudtam, hogy ott vannak a hátsómban, ezért ésszel kellett haladni gyorsan. Örültem, hogy a csapattársaim tábláztak, jó érzés volt látni, hogy folyamatosan javítottam a köridőkön. Az utolsó körben a cél előtti 3. kanyarban kicsit eltaktikáztam magam, nem zártam kellőképp az ívet, így alámfordultak mind a ketten, ám ezt egy hosszú egyenes követte, ahol az egyiket visszaelőztem, majd féktávra a másik mellé is odaértem. Igen ám, csak kívülről... hiperszuper rövid féktávot terveztem venni, ám a nagy matekolás közepette 4.-ből csak 3.-ba váltottam vissza 2. helyett így a kigyorsításra nem maradt power, szóval ha pár centivel is, de ott intettek le, ahonnan indultam... Csak nevettem, hogy neeeeem hiszem el kisviktória, ilyen a világon nincs! :-D

Mindent összevetve, nem voltam bosszús, ugyanis kimotoroztam magamból, amit tudtam, és ennyi kihagyás után, ez erre volt elég. Úgy gondolom, ez egy erős kezdés volt, és még nagyon is van itt keresnivalóm, szóval jöhet a folytatás! Arról nem is beszélve, hogy az olaszok is kifejezetten meg voltak velem elégedve, tetszett nekik amit produkáltam, azt mondták, kezdésnek nagyon is jó volt ez. Hát még amikor mondtam nekik, hogy egyébként mikor pályáztam utoljára...

Úgyhogy Barátaim, mondjon bárki bármit, én határozottan pozitív élményekkel térek haza, rengeteget tanultam, örül a pici szívem. :-) És ha tudnátok, milyen leírhatatlanul jó érzés volt, mikor a térdkoptatóm először súrolta az aszfaltot ilyen sok idő után, vagy amikor már körről-körre karcoltam a lábtartót és a csizmám orrát a betonon, vagy az érzésre is folyamatosan javuló féktávok, kigyorsítások... wááá! :-D Ez tényleg szerelem!

Nagyon hálás vagyok Nektek a kedves szavakért, mindig annyi erőt ad! Remélem a folytatás következik, én készenállok!

Nagyon szépen köszönöm a lehetőséget a H-Moto Teamnem, és a Team Go Eleven csapatfőnökének, Gianni Ramellonak, hogy itt lehettem! És a Kakuszi családnak az egész hétvégés segítséget! Szuperek vagytok! <3 Köszönöm!

Most pedig, pihi. :-)

puszi, pacsi
w. #7

20180430-Kis-01.jpg

Viktória Kis via facebook 

Posted in: PR

Post Rating